Daganatos betegek táplálkozása – tudományos irányelvek alapján: mit együnk, mit kerüljünk
A daganatos betegségek kialakulásában a szakemberek szerint a kockázati tényezők körülbelül kétharmada életmódbeli eredetű, míg egyharmad genetikai adottságokhoz köthető, ezért a táplálkozás kiemelt szerepet játszik a megelőzésben és a betegség alatti támogatásban is (https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/cancer). Ez azt jelenti, hogy daganatos betegek és kockázatnak kitettek számára a tudatos étrend nem másodlagos tényező. A megfelelő táplálkozás nem helyettesíti az onkológiai kezeléseket. Ugyanakkor hozzájárulhat a szervezet terhelhetőségéhez, az immunrendszer működéséhez, a gyulladásos folyamatok mérsékléséhez és az életminőség javításához. Az étrend nem csodaszer. De csökkentheti a kiújulás esélyét, támogathatja a kezelés hatékonyságát, és javíthatja az életminőséget.
---
Táplálkozási alapelvek daganatos betegek számára – részletesebben
Zöldségek és gyümölcsök
Naponta legalább 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása azért kiemelten fontos, mert ezek az élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak olyan bioaktív vegyületeket, amelyek támogatják a sejtek védelmét (https://www.cancer.org/healthy/eat-healthy-get-active/eat-healthy.html). A bennük található antioxidánsok hozzájárulhatnak az oxidatív stressz csökkentéséhez. Ez a stressz a daganatos folyamatok egyik ismert tényezője. A különböző színű zöldségek és gyümölcsök eltérő fitokemikáliákat tartalmaznak. Ezért a változatosság nem esztétikai kérdés, hanem biológiai előny. A rosttartalom támogatja az emésztőrendszer működését és a bélflóra egyensúlyát. A bélmikrobiom állapota összefügg az immunrendszer működésével. Ez daganatos betegek esetén külön jelentőséggel bír. A magas víztartalmú zöldségek és gyümölcsök a hidratáltság fenntartásához is hozzájárulnak. Emellett energiasűrűségük alacsony. Ez segíthet a testsúlykontrollban.
---
Teljes értékű gabonák, rostok és lassan felszívódó szénhidrátok
A teljes kiőrlésű gabonák, a zab, a barna rizs, a hüvelyesek és más lassan felszívódó szénhidrátok stabilabb vércukorszintet biztosítanak (https://www.aicr.org/cancer-prevention/food-facts/). Ezek az ételek alacsonyabb glikémiás terheléssel járnak. Így elkerülhető a hirtelen vércukor- és inzulinszint-emelkedés. Ez azért lényeges, mert a tartósan magas inzulinszint kedvezőtlen anyagcsere-környezetet alakíthat ki. A rostok táplálják a bélbaktériumokat. Ezek rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek szerepet játszanak a bélrendszer egészségének fenntartásában. A lassú felszívódás hosszabb teltségérzetet ad. Ez segít az egészséges testsúly megtartásában. A teljes értékű gabonák vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is tartalmaznak. A finomított lisztes termékekkel szemben kedvezőbb hatásúak az anyagcsere és a bélrendszer számára.
---
Egészséges fehérjeforrások
A fehérje elengedhetetlen a szövetek regenerációjához és az immunrendszer működéséhez (https://www.who.int/news-room/q-a-detail/cancer-and-processed-meat). A növényi fehérjeforrások, például a hüvelyesek, nemcsak fehérjét, hanem rostot és további fitonutrienseket is tartalmaznak. A halak omega-3 zsírsavakat biztosítanak. Ezek gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek. A sovány baromfi jó minőségű fehérjét ad felesleges telített zsír nélkül. A feldolgozott húsok viszont sót, tartósítószereket és kedvezőtlen vegyületeket tartalmazhatnak. A fehérjebevitel egyenletes elosztása segíthet az izomtömeg megőrzésében. A változatos fehérjeforrások biztosítják a szükséges aminosavakat.
---
Zsírok minősége
A zsírok a sejthártyák felépítésében és a hormonális folyamatokban is szerepet játszanak (https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/). Az olívaolaj egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag. Ezek kedvezőbb anyagcsere-hatással járnak. Az olajos magvak és az avokádó antioxidánsokat és mikrotápanyagokat is tartalmaznak. A transzzsírok és a túlzott telítettzsír-bevitel gyulladásos folyamatokkal hozható összefüggésbe. A zsírforrások minősége fontosabb, mint pusztán a mennyiség. A megfelelő zsírsavarány támogatja az anyagcsere-egyensúlyt. A túlzott zsírbevitel testsúlynövekedéshez vezethet. Ezért a mértékletesség lényeges.
---
Italok
A víz támogatja a keringést, az emésztést és a kiválasztási folyamatokat (https://www.cancer.org/healthy/eat-healthy-get-active/eat-healthy/alcohol-and-cancer-risk.html). A megfelelő folyadékbevitel segít megelőzni a kiszáradást. Ez kezelések alatt gyakori lehet. A cukros üdítők magas energiatartalmuk miatt hozzájárulhatnak a testsúlynövekedéshez. A rendszeres alkoholfogyasztás több daganattípus kockázatát növeli. Ezért mérséklése javasolt. A koffeintartalmú italok mértékletes fogyasztása általában elfogadható, de az egyéni tolerancia számít. A cukormentes gyógyteák jó alternatívák lehetnek. A hidratáltság fenntartása az általános közérzetet is javíthatja.
---
Milyen élelmiszereket érdemes kerülni vagy erősen minimalizálni?
A daganatos betegek étrendjében nemcsak az számít, mit érdemes enni, hanem az is, mit tanácsos visszaszorítani. Egyes élelmiszerek kedvezőtlen anyagcsere- és gyulladásos hatásokkal járhatnak. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása összefüggést mutat a rosszabb általános egészségi mutatókkal és több krónikus betegség, köztük bizonyos daganatok kockázatával (https://www.bmj.com/content/360/bmj.k322). Ezek a termékek gyakran sok hozzáadott cukrot, finomított keményítőt, ipari zsiradékot, emulgeálószert, stabilizátort és aromát tartalmaznak. Eközben rost- és mikrotápanyag-tartalmuk alacsony.
Külön figyelmet érdemelnek az ultrafeldolgozott „vegán” vagy „növényi alapú” késztermékek. Sokan automatikusan egészségesnek gondolják őket. A növényi eredet azonban önmagában nem garancia a kedvező élettani hatásra. Számos növényi húspótló, vegán felvágott, panírozott húspótló „falatka” vagy kész burger erősen finomított fehérjekoncentrátumokat, izolátumokat, módosított keményítőket, kókuszzsírt vagy pálmazsírt, ízfokozókat és adalékanyagokat tartalmaz. Ezek energiadúsak, de tápanyagsűrűségük alacsony. Túlzott fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz, az inzulinrezisztenciához és a krónikus gyulladáshoz. Ezek a tényezők daganatos folyamatokkal is összefüggnek.
Érdemes minimalizálni a feldolgozott húsokat, például a felvágottakat, virslit, kolbászt, szalonnát. A tartósítás során keletkező vegyületek és a magas sótartalom bizonyítottan kapcsolatban állnak a vastagbélrák fokozott kockázatával (https://www.who.int/news-room/q-a-detail/cancer-and-processed-meat). A vörös húsok túlzott fogyasztása szintén nem ajánlott, különösen nagy mennyiségben és rendszeresen.
A cukros üdítők, energiaitalok és nagy cukortartalmú desszertek gyakori fogyasztása hozzájárulhat a testsúlynövekedéshez és a kedvezőtlen hormonális, anyagcsere-állapothoz. Bár a cukor önmagában nem „daganatkeltő”, a túlzott bevitel az elhízáson keresztül növeli a kockázatot (https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/diet).
A fehér lisztes pékáruk és erősen finomított gabonatermékek gyors vércukorszint-emelkedést okozhatnak. Ez hosszú távon inzulinrezisztenciához vezethet. A magas glikémiás terhelésű étrend kedvezőtlen anyagcsere-környezetet alakíthat ki.
A transzzsírokat tartalmazó ételek és a rendszeresen, magas hőmérsékleten bő olajban sütött gyorsételek szintén kerülendők. Ezek gyulladáskeltő hatásúak lehetnek. A túlzottan sózott snackek és készételek a szív- és érrendszeri terhelésen túl folyadék-visszatartást és általános szervezeti stresszt is fokozhatnak.
Az alkohol rendszeres fogyasztása több daganattípussal összefügg. Ezért minimalizálása javasolt (https://www.cancer.org/healthy/eat-healthy-get-active/eat-healthy/alcohol-and-cancer-risk.html).
Összességében nem az a cél, hogy egy-egy ételt „tiltólistára” tegyünk. Az étrend gerincét minimálisan feldolgozott, valódi élelmiszereknek kell adniuk. Az ultrafeldolgozott, marketingben „egészségesnek” beállított termékek csak ritkán, kis mennyiségben szerepeljenek. A daganatos betegek számára a szervezet stabil anyagcsere- és gyulladásos egyensúlya kulcsfontosságú. Ebben az élelmiszerek feldolgozottsági foka meghatározó tényező.
---
Hormonérzékeny daganatok és a fitoösztrogének kérdése
Hormonreceptor-pozitív daganatok, például bizonyos emlődaganatok esetén külön figyelmet kapnak a fitoösztrogének. Ezek növényi eredetű, ösztrogénszerű hatással rendelkező vegyületek. Szerkezetükben hasonlítanak az emberi ösztrogénhez. Képesek kötődni az ösztrogénreceptorokhoz, de hatásuk jóval gyengébb a szervezet saját hormonjánál.
Mely élelmiszerek tartalmaznak jelentősebb mennyiségű fitoösztrogént?
Főbb források:
*
szója és szójából készült termékek, például tofu, szójaital, szójakoncentrátumok, izolátumok
*
lenmag és lenmagőrlemény
*
vöröshere kivonat
*
lucerna csíra
*
egyes hüvelyesek kisebb mennyiségben
A szakmai álláspont szerint nem a hagyományos, normál étrendi mennyiségek jelentik a fő kockázatot. A probléma a magas dózisú, koncentrált formák, különösen az étrend-kiegészítők esetében merül fel.
Fontos különbségtétel
Nem szükséges teljesen kiiktatni az étrendből az olyan ételeket, mint egy lenmagos pékáru vagy egy szójaszósszal készült étel. Ezekben a fitoösztrogén-tartalom általában nagyon alacsony. Étrendi szinten elhanyagolható.
A probléma a kivonatokkal, kapszulákkal, porokkal és „hormonharmonizáló” vagy „női egyensúlyt támogató” táplálékkiegészítőkkel van. Ezek koncentrált izoflavonokat vagy lignánokat tartalmaznak.
Hormonérzékeny daganatos betegek számára fitoösztrogén-tartalmú étrend-kiegészítők szedése nem javasolt. Nagy dózisban elméletileg befolyásolhatják a hormonális környezetet. Ez nem kívánatos ebben a betegcsoportban.
Miért nem támogatott a szélsőséges tiltás?
A teljes élelmiszerek komplex mátrixban tartalmazzák a tápanyagokat, rostokat és egyéb bioaktív anyagokat. A jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy mérsékelt, hagyományos étrendi szója- vagy lenmagfogyasztás önmagában rontaná a hormonreceptor-pozitív daganatok kimenetelét. A koncentrált készítmények hatása viszont kevésbé kiszámítható. Ezért a hangsúly a kiegyensúlyozott étrenden és a kiegészítők kerülésén van.
---
Hogyan hat a táplálkozás a daganatos folyamatokra?
Gyulladás és oxidatív stressz csökkentése
A krónikus gyulladás és az oxidatív stressz szerepet játszik a daganatok kialakulásában és előrehaladásában. Ezek a folyamatok kedvezőtlen sejtkörnyezetet teremtenek, amely elősegítheti a daganatos sejtek túlélését és szaporodását. A zöldségekben és gyümölcsökben található antioxidánsok, például a polifenolok, flavonoidok és karotinoidok hozzájárulhatnak az oxidatív károsodás mérsékléséhez. Ezzel támogatják a sejtek normál működését és a DNS védelmét (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6520897/).
A gyulladáscsökkentő hatás nem egyetlen „csodahatóanyagtól” várható, hanem az étrend egészének összetételétől. A növényi alapú, változatos étrend ebben kedvező irányba hat.
Testsúlykontroll és hormonszintek
Az elhízás hormonális és anyagcsere-változásokkal jár. Ezek közé tartozik az inzulin- és inzulinszerű növekedési faktorok emelkedése, valamint az ösztrogénszintek változása, amelyek bizonyos daganattípusok, például az emlő- és vastagbélrák kockázatát növelhetik. A kiegyensúlyozott étrend segíthet a testsúly stabilizálásában, ezáltal kedvezőbb hormonális környezetet alakíthat ki (https://www.cancer.org/healthy/eat-healthy-get-active/eat-healthy/weight-control-and-cancer-risk.html).
Fontos hangsúlyozni, hogy daganatos betegek esetén nem fogyókúra a cél. A hangsúly a testsúly megőrzésén és az anyagcsere-egyensúly fenntartásán van.
Emésztőrendszeri egészség és bélflóra
A rostban gazdag étrend támogatja a bélflóra egyensúlyát. A bélmikrobiom állapota szoros kapcsolatban áll az immunrendszer működésével. A kedvező összetételű bélflóra gyulladáscsökkentő hatású anyagokat termelhet, és hozzájárulhat az immunválasz szabályozásához. Ez különösen fontos az emésztőrendszeri daganatok megelőzésében és a kezelések alatti tolerancia javításában.
A prebiotikus rostok és a fermentált élelmiszerek megfelelő arányú fogyasztása ebben támogató szerepet játszhat, egyéni tolerancia figyelembevételével.
---
Miért nem ajánlottak a divatos, szélsőséges táplálkozási irányzatok daganatos betegeknek?
A daganatos betegek körében gyakori, hogy diagnózis után valaki radikális étrendi irányba fordul. Az interneten számos „rákellenes diéta” terjed, amelyek gyors megoldást ígérnek. A probléma az, hogy ezek többsége nem klinikai bizonyítékokon, hanem elméleteken, egyéni beszámolókon vagy félreértelmezett kutatásokon alapul.
Extrém alacsony szénhidráttartalmú vagy ketogén étrend
Ezek az étrendek a szénhidrátok drasztikus csökkentésére épülnek. Bár vannak kísérleti kutatások, jelenleg nincs olyan egyértelmű bizonyíték, amely általánosan ajánlottá tenné daganatos betegek számára. A túlzott korlátozás csökkentheti az energiaszintet, testsúlyvesztéshez és izomtömeg-csökkenéshez vezethet, ami kezelések alatt kifejezetten kedvezőtlen.
Extrém magas fehérje- vagy zsíralapú diéták
Az egyoldalú, fehérje- vagy zsírdomináns étrendek gyakran háttérbe szorítják a zöldségek, rostok és fitonutriensek bevitelét. Ez rontja a bélflóra állapotát és csökkenti az étrend gyulladáscsökkentő potenciálját.
Lé- és böjtkúrák
A hosszabb koplalás, léböjt vagy „méregtelenítő” kúrák daganatos betegek számára kockázatosak lehetnek. Ezek izomvesztéshez, tápanyaghiányhoz és gyengeséghez vezethetnek. A szervezet ebben az állapotban nem méregtelenítésre, hanem támogatásra szorul.
Egyetlen „szuperélelmiszerre” épülő diéták
Az olyan irányzatok, amelyek egy-egy élelmiszert (például csak nyers zöldségek, csak gyümölcs, csak zöld turmixok) tesznek megoldásnak, nem biztosítanak kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt. A táplálkozás hatása nem egyetlen összetevőn múlik.
---
Mi a közös ezekben a divatos diétákban?
*
Szélsőséges korlátozás
*
Tápanyag-egyensúly felborulása
*
Izomtömeg-csökkenés kockázata
*
Klinikai bizonyítékok hiánya
*
Hamis biztonságérzet
A daganatos betegek számára a stabil anyagcsere-állapot, a megfelelő energia- és fehérjebevitel, valamint a mikrotápanyagok biztosítása kulcsfontosságú. Ezt kiegyensúlyozott, változatos étrenddel lehet elérni, nem szélsőségekkel.
A tudomány jelenlegi állása szerint nincs olyan divatos diéta, amely önmagában daganatellenes hatásúnak bizonyult volna, viszont több is van, amely alultápláltsághoz és állapotromláshoz vezethet.
---
További kulcsfontosságú tényezők – gyakran kimaradnak, pedig kritikusak
Testsúly és izomtömeg megőrzése
Daganatos betegeknél nemcsak a túlsúly, hanem az akaratlan fogyás és az izomvesztés is komoly probléma lehet. Az izomtömeg csökkenése, az úgynevezett szarkopénia rontja a kezelések tolerálhatóságát, növeli a fáradtságérzetet és lassítja a regenerációt. Ezért kiemelten fontos a megfelelő fehérjebevitel és az elegendő energiafogyasztás, különösen kemoterápia vagy sugárkezelés alatt.
Sokan ilyenkor túlzottan „diétázni” kezdenek, ami ebben az állapotban kifejezetten káros lehet. A cél nem a fogyás, hanem a stabil testsúly és a működőképes izomzat megőrzése.
Ételbiztonság – immunrendszer miatt kritikus
Kemoterápia vagy immunrendszert gyengítő kezelések alatt nő a fertőzések kockázata. Ilyenkor különösen fontos az élelmiszer-higiénia betartása. Alapvető szempont az alapos kézmosás főzés előtt, a nyers hús, hal és tojás kerülése, valamint a pasztörizálatlan tejtermékek mellőzése. A romlandó ételeket megfelelő hőmérsékleten kell tárolni.
Egy egyszerű ételmérgezés ebben az állapotban sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint egészséges embereknél.
Fehérje és lassan felszívódó szénhidrát kombinációja
Nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan kombináljuk az ételeket. A fehérje és a lassan felszívódó szénhidrát együtt stabilabb vércukorszintet biztosít. Ez csökkenti az energiaszint ingadozását és a kimerültséget. A stabil vércukorszint kedvezőbb hormonális és anyagcsere-környezetet teremt, ami a kezelések alatt különösen fontos.
Gyulladáscsökkentő étrendi minta
Nem egyetlen „szuperélelmiszer” hatása számít, hanem az étrend egésze. A mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal és teljes értékű gabonákkal – kedvezőbb gyulladásos markerekkel jár együtt. A krónikus gyulladás a daganatos folyamatok egyik fenntartó tényezője, ezért ennek mérséklése kulcsfontosságú.
Bélrendszer támogatása kezelések alatt
Sugárkezelés, kemoterápia és egyes gyógyszerek gyakran érintik az emésztőrendszert. Ilyenkor a rostbevitel egyéni tolerancia szerint módosítandó. Hasmenés esetén nem a nyers rostbevitel növelése a cél, hanem a könnyen emészthető ételek előtérbe helyezése. Székrekedésnél viszont a megfelelő folyadékbevitel és a fokozatos rostnövelés a kulcs.
Táplálékkiegészítők túlhasználata
Sokan „ráellenes” címkével ellátott készítményekhez nyúlnak. Fontos tudni, hogy a nagy dózisú antioxidáns-kiegészítők egyes onkológiai kezelések hatását akár befolyásolhatják is. Ezért orvosi vagy dietetikusi egyeztetés nélküli étrend-kiegészítő szedés nem javasolt.
Étkezési ritmus
A rendszeres, kisebb étkezések segítenek fenntartani az energiaszintet és csökkentik a gyomor-bélrendszeri panaszokat. A hosszú koplalás daganatos betegek számára általában nem előnyös, hacsak azt kifejezetten orvos nem javasolja.
Pszichés tényezők
A túlzott ételfélelem és a „mindentől rák lesz” szemlélet jelentős stresszt okozhat. A stressz önmagában is gyulladásfokozó tényező lehet. A cél egy kiegyensúlyozott, fenntartható étrend kialakítása, nem az extrém tiltások rendszere.
---
Gyakorlati tanácsok
Érdemes minden étkezésnél színes tányérra törekedni, mert a különböző színű növények eltérő fitonutrienseket tartalmaznak. A feldolgozott élelmiszerek helyett teljes értékű alapanyagokat válasszunk. Az ételek ízesítésére használhatók fűszerek, például kurkuma és gyömbér, amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírhatnak. Az alkohol fogyasztását érdemes mérsékelni vagy teljesen elhagyni.
---
Gyakori tévhitek a daganatos betegek étrendjével kapcsolatban
„A cukor táplálja a rákot, ezért teljesen ki kell zárni.”
A daganatos sejtek valóban használnak glükózt, de az egészséges sejtek is. A teljes cukormentesség nem állítja meg a daganat növekedését. A probléma a túlzott cukorbevitel és az elhízás anyagcsere-hatásain keresztül jelentkezik.
„A lúgosító étrend gyógyítja a rákot.”
Az emberi vér pH-ja szűk tartományban szabályozott, ezt az étrend érdemben nem változtatja meg. A zöldségek fogyasztása egészséges, de nem a „lúgosítás” miatt.
„A szója veszélyes minden emlődaganatos betegnek.”
A hagyományos étrendi mennyiségű szója fogyasztása nem azonos a koncentrált fitoösztrogén-kiegészítőkkel. A probléma a nagy dózisú kivonatokkal van, nem az alkalmi, normál étrendi jelenléttel.
„Minél több antioxidáns-kiegészítőt szedek, annál jobb.”
Nagy dózisú antioxidánsok bizonyos kezelések hatását befolyásolhatják. A teljes élelmiszerekből származó antioxidánsbevitel biztonságosabb megközelítés.
„A daganat alatt fogyni kell, hogy éheztessük a tumort.”
Az akaratlan fogyás és izomvesztés rontja a túlélést és a kezelések tolerálhatóságát. A cél a stabil állapot, nem a fogyókúra.
---
Fontos!
A cikk általános táplálkozási irányelveket tartalmaz. Daganatos betegségek esetén minden étrendi változtatást egyeztetni kell onkológussal vagy dietetikussal, figyelembe véve az egyéni állapotot, az alkalmazott kezeléseket és az esetleges ételintoleranciákat.
