Simaliba
banner
simaliba.bsky.social
Simaliba
@simaliba.bsky.social
Sima liba vékony jégen. Mi baj történhet?
A családomnak nem elég stresszes az élete, mert folyton szabadulószobába vágynak. Keljünk (keljek) szombaton is 7-kor, jó lesz az. Aztán kapaszkodom a forró kávémba, a cukorillatú pékségekbe hajladozom gondolatban, és hajnali 9-kor már várom, hogy kiszabadítsanak, mint minden rendes királylány.
December 20, 2025 at 9:58 AM
Fene tudja, mi történt a facebook algoritmussal, de napok óta ez van nálam.

Amúgy a baszhattyúk. Talán az tökéletes nekem.
December 18, 2025 at 12:12 PM
Nem tudtunk rájönni, hogy mi ez itt mögöttem. Talán egy harang - homlokot ráncolva - talán. De mégis inkább Darth Vader sisakja ünnepi hangulatban, legyen inkább az.

Másnap délben céklarizottót ettem, és Pink Gin&Tonic-ot ittam a Contessa bár kirakatában.

Történik minden, és nem változik semmi.
December 17, 2025 at 10:48 PM
Mikulás napjára voltam kiírva vele, meg is érkezett.
Marokra szorítottam a kórházi ágy hideg rácsát, két fájás között elszántan bámultam az eget, nem magamnál voltam, hanem máshol, és esélyt adtam a Mikulásnak, hátha van. Hátha látok valami csodát.
Tizenhat éve.
December 6, 2025 at 4:48 PM
Kész.
Igazából kitarthatott volna az ünnepekig, na de nálunk a szaloncukrok is elfogytak, itt minden szabad préda.
Egyébként meg jól rá is függtem, a munkából vágytam haza kirakózni, és ahogy szülőként néha beleeszünk a gyerek csokijába, úgy raktam újabb és újabb darabokat sunyiban, amíg nem látták.
December 6, 2025 at 9:59 AM
Némi hunyorgatás után látom ám, hogyan kellene belebújnom ahhoz, hogy a hátamon legyen a nyílása - feltéve, hogy rugalmas anyag - de az nem lenne szép.
Na meg fáznék is.

Egyszer nézem meg a fb-ot, aztán ez van.
December 5, 2025 at 2:57 PM
Megérkezett a karácsonyi társasok egy része egy üzenettel. Szeretem az ilyet, és ez meglepően találóra sikeredett.
Az én családom hangulata érzékeny, de nem úgy ám, mint egy Herendi, hanem mint egy bomba, és dec. 27-re akár a lökdösődés is beleférhet, 12 év alatt feltétlenül.
Szóval köszi!
December 5, 2025 at 10:22 AM
Gyakran fekszik így körém szuszorászni, olyan meleg a teste, hogy lángra kapok, de el nem mozdulnék. A radiátor izzik mellettünk, de ő így szereti, és mivel a hosszú sétánk nem volt ínyére, hát kialussza. Az eső, a hideg, a szél mind olyan természeti katasztrófák számára, amit jól ki kell pihenni.
December 4, 2025 at 1:58 PM
Öreg lelkem. Már majdnem tiltakoztam, amikor végignéztem magamon: mamusz. Nincs hideg állítólag, de fázom. A kamillatea épp kihűlt, és a Christmas in Connecticut c. 1945-ös fekete-fehér filmet nézem, narancsgirlandot fűzök. Szóval jah.

Öreg lelkem sokat hallgatta a California Dreamin'-t.
December 3, 2025 at 9:15 PM
Nehéz elképzelni, hogy 130 éve át lehetett sétálni a Dunán. Hogy imbolygó fényekkel kivilágított útvonalakat alakítottak ki a vastag jégen, szalmával szórták fel, fenyőfákkal szegélyezték, hogy verklis zene szólt, asszonyok sült gesztenyét és forró virslit árultak.

Nagyon szeretek itt élni.
December 2, 2025 at 12:25 PM
Letettem eléjük az ezer darabos puzzle-t. A kicsi almát tolt a helyes kis fejébe, majd beült zongorázni, és kérte, hogy ha találunk sarkokat, akkor szóljunk. A nagy közölte, hogy reggelre kirakja, de kiderült, hogy mégsem, ezért 5-kor kel, akkor folytatja.
Én közben egy pohár Baileys-t vacsoráztam.
December 1, 2025 at 11:20 PM
Régi karácsonyokról olvasok, a boldog békeidőkből. Elolvadok a játékos utcanevektől (Elevenhal tér), a pompás cukrászdáktól: a bejgli akkoriban mákos és diós patkó volt.
És írósvaj, serélesztő, golyóbis - szép szavak, imádom.

Borsszem Jankó, az akkori élclap karácsonyi számai fölött görnyedek.
December 1, 2025 at 4:47 PM
A kürtős kalácsos előtt nagy a zaj: kettőt kérek, mutatom is két ujjal, hogy kettőt. Egyujjas kesztyűben. Annyira röhögök magamon, hogy bereped a szárazra fagyott szám.
Az utcai zenész úgy keresi a magas hangokat a torkában, mint én a Labellot a táskámban: kishitűen és kínjában.
Győri advent mindig.
November 30, 2025 at 7:57 PM
Van, hogy belülről fázom, mintha képtelen lennék felmelegíteni egy pulcsit, a kabátot rajtam, a fejemen a sapkát. Az egész tegnapom cudar hidegben telt. Este aztán elcsentem a sütő melegét, késő éjjel pedig a roséhoz fordultam, hátha. Nem segített.Talán beteg leszek.

Tündi egy cukorbaba. Szerettem.
November 29, 2025 at 12:20 PM
- Hány óra van?
- Tudja fene, de csodás lila. Imádom.

Meg kell szoknom, hogy csak egy mutató forog.
November 29, 2025 at 12:11 PM
Mézeskalácsot sütünk, és van egy kis probléma.

Nem bírunk rájönni, ez milyen forma. Vagy karácsonyi, vagy halloweeni. A húsvéti sem kizárt.

Aki megfejti, annak rárajzolom a nevét a hétvégén. És meg is köszönöm.

Kizártuk már a mumpszos rénszarvast, és a bakancsos angyalt. Most tartunk a ráknál.
November 28, 2025 at 3:15 PM
Éjjel az Alteregoba megyünk Kiszel T. naptárat dedikáltatni - amúgy magam sem gondoltam, hogy ez a mondatot valaha leírom, de nagyon várom. Jó lenne ehhez igazítani a megjelenésemet, gondoltam valahol ebédidőben, és nos. Szerintem jó helyen vagyok: megtaláltam azt a lábbelit, amihez próbafülke kell.
November 28, 2025 at 12:58 PM
Úgy tanultam olvasni, hogy a Halász Judit lemez tokján betűztem a dalszöveget. Aztán 15 évig vittem gyereket, sajátot-rokont az adventi koncertjére, idén viszont mindenki úgy megnőtt mellettem, hogy nem akarják már.

Szóval a párommal megyek, nyilván bőgni.

Gyerek voltam anno a gyerek mellett.
November 28, 2025 at 9:25 AM
Épp most olvassuk esténként. Gyerekkori kedvenc.
November 28, 2025 at 8:48 AM
Zenélek, és napok óta sokat írok. Betűkkel rajzolom meg azt, amit ceruzával, festékkel, agyaggal is a világra hozhatnék, de most így jó.

Éber vágyam van alkotni. Nem is vágy ez, inkább szükség. Sürgető dobolás bennem, egy viszkető folt egy elérhetetlen helyen.

A telefonom napok óta némán.
November 27, 2025 at 2:52 PM
A Bartókon már égnek az adventi fények.
A kutya téli álmot alszik, bár a pogácsára az előbb erős életjeleket mutatott, most újra úgy gömbölyödik a kanapé puháján, mint egy kismacska.

Egyik ovisom azt mondta ma, hogy szeretne kismanó lenni a zsebemben.

Cseperegnek a napok.
November 27, 2025 at 2:35 PM
Antikváriumtól csippan a mail: megvan a könyv, amire másfél éve iratkoztam fel, örömkönnyek tehát és tigrisbukfenc. Ennek ellenére most csak dédelgetem, mert épp Vámossal birkózom időre. És hát baj van, nem tetszik. Mindenki azt mondja, hogy mindenkinek tetszik, én meg fanyalgok itt jó dolgomban.
November 24, 2025 at 11:25 PM
Sétálunk a fények alatt. Biztos van olyan természeti jelenség, ami közénk tudna furakodni, de a pesti eső nem ilyen, az lepereg rólunk. Két lábon járó Hallmark film. Az vagyunk.

Az esti filmhez pedig kellett egy kis ocsmányság: banános chips. Beleszagolok a dobozba: ilyen lehet a minionok lehelete.
November 23, 2025 at 11:09 PM
Gondoltam, keletnek indulok, és az éj leple alatt elkísérem az ország karácsonyfáját Pestig. Jó móka. Talán még a munkaórákra visszaérek, vagy sem.
Aztán elképzeltem, hogy mindezt elmesélem bárkinek, és a bárki megkérdezi, hogy jól vagyok-e, és innen tudni fogom, hogy ilyet normálisék nem csinálnak.
November 23, 2025 at 9:27 PM
Ha jól emlékszem, Dennis Quaidbe én bele voltam esve. Valahol a Parent Trap környékén.
Szóval kicsit sok hulla és agybaj vonult végig mostanában a netflixes felületemen, úgyhogy visszakanyarodtam a pihe-puhába: karácsonyi sitcom Denisszel.
A rajongást kinőttem, de forralt boros estékre tökéletes.
November 20, 2025 at 3:46 PM